Blog

Biztos te is találkoztál már hirdetésekkel Google keresés közben, vagy esetleg meglepődtél, hogy világhálós szörfözés közben olyan termékek, szolgáltatások „dobozos” hirdetései jelennek meg, amik amúgy is érdekelnek mostanában.

Nem irigyeljük a közelmúlt kisvállalkozóit és marketingeseit, Facebook ugyanis csak 2004 óta van, előtte azért nehéz volt olcsón hirdetni. Emlékszünk még a ’90-es, valamint a korai 2000-es évekre?

Az IT terület az elmúlt 10-15 évben viharos gyorsasággal fejlődött, a könnyebb felhasználhatóság, az informatikai alkalmazások funkcionális gyorsasága fejlesztők garmadájának temérdek munkaórájának köszönhető.

Azt már mindenki tudja, hogy 2016-ban egy vállalkozásnak (foglalkozzon bármivel is) van honlapja. Ma már nem is merül fel kérdésként, hogy vajon szükséges-e az online jelenlét, ma már senkit nem kell meggyőzni ennek fontosságáról.

Pár hónapja baráti körben hangzott el, hogy a kérdés nem az, hogy vajon a Facebook-nak vagy másnak van nagyobb befolyása az emberek életére. A kérdés inkább az, hogy az emberek körül forog a Facebook, vagy fordítva.

Megvan az a jelenet az Amerikai pszichóból, amikor a Wall Street-i aranyifjak mutogatják egymásnak a névjegykártyáikat? Szín, betűtípus, dombornyomás, minden számít, Patrick Bateman megőrül, ha a sajátjánál menőbb névjegyet lát.

A jó bornak már régóta szüksége van cégérre is, ezt bizonyára már tudod, és egyáltalán nem mindegy, hogy az a cégér hogy sikerült. Az ominózus cégérnek passzolnia kell a vállalkozásod profiljához, színben, dizájnban egységes weboldal és egyéb kiegészítők kellenek.

A kilencvenes évek üzleti életének tapasztalt, öreg rókái azt mondták, hogy ha vállalkozol, akkor két dolog van, amin nem érdemes spórolni: az egyik a könyvelőd, a másik az ügyvéded. Nagyon rosszul jársz előbb, vagy utóbb, ha bármelyik rosszul teljesít és a profitod nagy részét elviszi valamelyik hatóság.

Digitális osztódás Az információtechnológia gyors fejlődése vegyes érzelmeket váltott ki. Ez a hirtelen jött információáradat két részre osztotta a társadalmat. Tapasztalatok alapján inkább az idősebb korosztály, aki kevésbé örül neki, mert azt látja, hogy mi fiatalok folyamatosan csak a kezünk ügyében lévő kütyüt simogatjuk. Ami tulajdonképpen nem túlzás, mert így van. Annak, aki már a digitális mindennapokba született bele, teljesen természetes, hogy nem könyvtárba megy, ha információra van szüksége egy adott témához, hanem beírja a kereső címsorába.

A technika fejlődésének és az internet elterjedésének köszönhetően manapság már nem csupán személyes vásárlásra van lehetőségünk. Hanem egyszerűen, saját székünkben ülve választhatjuk ki a megvásárolni kívánt terméket és a webes lehetőségeket kihasználva, néhány kattintással egyből virtuális kosarunkba helyezhetjük az árut. Még az átvétellel sem kell bajlódni, hiszen futárcégek tucatjai vállalják akár pár órán belül is a portéka kiszállítását.

Az előző részben arról írtam, hogy a tartalommarketing alapvetően nem egyszemélyes műfaj, a hatékony működéshez csapatra, méghozzá kreatív és nagy szaktudással rendelkező csapatra van szükség. De hol van ilyen csapat?

„Tartalommarketing itt, tartalommarketing ott.” Akár egy mondóka is kezdődhetne így, de én ezzel csupán a leghétköznapibb valóságunkra szeretnék rámutatni. Ma ugyanis, az internet világában a tartalommarketing egészen mást jelent, s egészen más szinteken van jelen, mint az újsághirdetések hőskorában.